Az elmúlt hónapokban tapasztalható jelentős lakbéremelkedés októberben megtorpant. Ennek több oka is lehet, többek között a szezonális hatások és a bérlők fizetőképességének határa.
A szezonális hatások már korábbi években is befolyásolták a bérleti díjak változását, a mostani lassulás is ehhez köthető lehet. Azonban az elmúlt időszak gyors áremelkedésével a bérlők nehezen tudták követni a díjak emelkedését. Ezt az ingatlanpiaci szereplők is megerősítették, hiszen az átlagos bérleti díjak elérik a vásárlóerő határát.
A bérlők így csak mérsékelt árakon hajlandóak új lakóingatlant bérelni. Az utóbbit az is alátámasztja, hogy a kiadó lakóingatlanok hirdetési száma tavaly novemberhez képest 18%-kal nőtt, és a szezon lecsengése után sem csökkent a kínálat, ami korábban jellemző volt. A szakértők szerint még korai lenne végleges következtetésre jutni, de az egyértelmű, hogy a bérleti díjak a vásárlóerő határához érkeztek.
A Budapesten található lakóingatlanok bérleti díja átlagosan 250 000 forint, a legdrágább kerületben pedig 340 000 forint. A legolcsóbb kerületben 160 000 forinttal lehet bérelni ingatlant. A legnagyobb kínálatot nyújtó kerületekben az átlagos bérleti díj 250 000 és 263 000 forint között mozog.
A fővároson kívül Debrecenben a legmagasabb, 230 000 forintos az átlagos bérleti díj. A többi egyetemvárosban a következő átlagos bérelhető díjakkal lehet számolni: Győrben 200 000 forint, Szegeden 160 000 forint, Pécsett 150 000 forint, Miskolcon 115 000 forint.
Az országos lakbércsökkenés átmeneti megtorpanásnak is tekinthető, de a bérleti díjak a vásárlóerő határához érkeztek, így stabilizálódhatnak a mostani szinteken.
