A német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselőcsoportja megállapodott az előrehozott választás időpontjáról.
Az ülést követően az SPD képviselői jelezték, hogy a február 23-i időpontban egyetértettek a CDU képviselőcsoportjával. Az ülést követő nyilatkozatokban több képviselő is jelezte, hogy a két frakció a választás napjáról egységes álláspontra jutott. A javaslatot a CDU vezetője, Friedrich Merz is támogatta. A bejelentés előtt azonban a CDU még bizalmi szavazást is tart Olaf Scholz kancellárról, az ülést december 16-ra tűzték ki.
A bejelentésre a német kormánykoalíció november 7-i széthullása után került sor. A kormánykoalíció vezetője, Olaf Scholz a szabad demokraták (FDP) elnökét és pénzügyminiszterét, Christian Lindnert menesztette. A menesztést követően az FDP képviselői is lemondtak, a kormánykoalíció így hivatalosan is megszűnt.
A menesztést követően Scholz azt nyilatkozta, hogy januárban bizalmi szavazást tart a saját magával szemben. A bizalmi szavazás elbukása esetén az államfők javaslatára lehet előrehozott választás.
A kormánykoalíció összeomlása után több olyan hang is felmerült, hogy az előrehozott választást lehetőleg későbbre, legalább márciusra kellene tenni. A német választási bizottság elnöke, Ruth Brand szerint azonban az előrehozott választás megszervezése kockázatokat rejt magában a megfelelő idő és előkészületi idő hiánya miatt.
A bizottság vezetője szerint a papírok biztosítása is gondot jelentene a választás lebonyolításához szükséges időre figyelemmel. A bejelentések és az ülések után egyre nagyobb valószínűséggel várható, hogy február végén előrehozott választás lesz Németországban.
