Magyarország komolyan veszi a megújuló energiaforrásokra való áttérés vállalását. Ennek érdekében 1000 MW-tal bővítenék a szélerőművek kapacitását. A projekt azonban nem mentes a bizonytalanságoktól és a homályos pontoktól.
A kormányhivatali honlapon rövid időre megjelentek, majd gyorsan eltűntek dokumentumok, amelyekből kiderült, hogy két vállalat kérte egy 400 KV-os csatlakozási pontra több, 13 településen elhelyezkedő szélerőmű engedélyeztetését.
A két vállalat, a Green Energy Investhor Zrt. és az Alternatív Energia Holding Kft. közül az első, a Central European Opportunity Magántőkealap tulajdona. Ezt a magántőkealapot már korábban is összefüggésbe hozták Tiborcz Istvánnal. A második vállalat vezetője, Szücs Ádám korábban is tevékenykedett a naperőmű fejlesztés területén.
A kormányhivatal az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényre hivatkozva indokolta a dokumentumok nyilvános közzétételét, azonban ezt az indokot sokan kétségbe vonták. A dokumentumok hirtelen eltűnése is furcsa és sokakban felvetette a kérdéskör átláthatóságát illető aggályokat.
A fejlesztők azt állítják, hogy a projekt minden szakhatósági engedéllyel rendelkezik és a lehető legkisebb környezeti terheléssel valósulna meg. A nyertes cégek azonban nem igazán voltak hajlandók részletezni a folyamatot és a terveket.
A projekt egyik fontos állomása a honvédségi engedély beszerzése. A katonai radaroktól 40 kilométeren belül új szélerőműpark nem létesíthető. Az engedély megszerzésének folyamata több hónapot is igénybe vehet, és nem garantált, hogy minden esetben pozitív eredménnyel zárul.
A projekt gazdái azt is hangsúlyozzák, hogy a cél a zöld energia termelés, és nem a “papírkereskedelem”, vagyis a fejlesztési lehetőségek eladása. Azonban a magas beruházási költségek miatt sok kérdés merült fel az ügy körül.
A kérdéskör átláthatóságát több szakértő is megkérdőjelezi. Sokak szerint a projekt túl gyorsan és nem kellőképpen átlátható módon zajlik. Az ügyben a sok homályos pont és a gyors előrehaladás alapján nem lehet kizárni, hogy nem is az energiaellátás bővítése, hanem egy új üzleti modell megteremtése a fő cél.
