A globális szén-dioxid-kibocsátás 2023-ban 41,6 milliárd tonnára emelkedett, 1 milliárd tonnával meghaladva a tavalyi értéket. A kibocsátás legnagyobb része fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik, és az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett. A földhasználatból eredő kibocsátás ugyan csökkent, ám idén az Amazonas térségében kialakult erdőtüzek miatt 13,5%-kal nőtt.
Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem éghajlatkutatója szerint azonnali és hathatós kibocsátás-csökkentés nélkül nem érhető el a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési cél, amelyet a 2015-ös Párizsi Egyezmény is kitűzött. Ehhez minden évben meredek kibocsátás-csökkentésre lenne szükség 2030-ig és azon túl is.
Bár egyes országok, például az Európai Unió és az Egyesült Államok kibocsátása csökkent, a feltörekvő gazdaságok, mint például India, kibocsátása továbbra is nő. A világ legnagyobb kibocsátója, Kína szén-dioxid-kibocsátása az idén minimálisan emelkedni fog, ám az olajfelhasználásból származó kibocsátás csúcspontját elérheti az elektromos járművek piaci részesedésének növekedése miatt.
A COP29 klímakonferencián a vezetők között vita alakult ki a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felelősségéről. Azerbajdzsán elnöke a nyugati országokat képmutatással vádolta, akik a fosszilis tüzelőanyagok fő fogyasztói és termelői, mégis a kibocsátás csökkentésére szólítanak fel másokat.
A nemzetközi légi közlekedés és hajózás kibocsátása is emelkedni fog idén, mivel a légi közlekedés elkezd helyreállni a koronavírus-világjárvány utóhatásaitól.
A kibocsátás növekedése komoly aggodalomra ad okot az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A nemzetközi együttműködés és az ambiciózus kibocsátás-csökkentési intézkedések nélkül a globális felmelegedés negatív hatásai egyre jelentősebbé válhatnak a jövőben.
