A Habitat for Humanity Magyarország jelentése szerint több mint 2,5 millió ember él lakhatási szegénységben az országban. A szervezet négy indikátor alapján vizsgálta a lakhatási szegénység mértékét: a lakás komfortja, a lakhatási kiadások aránya a bevételhez képest, a tetőszerkezet és a falazat állapota, valamint a lakás fűtési lehetősége. Az eredmények alapján a szervezet azt állapította meg, hogy a lakhatási szegénységben élők száma az elmúlt években nem csökkent, sőt, egyes indikátorok szerint nőtt is.
A jelentés kiemeli, hogy a lakhatási szegénységben élők többsége a legalsó jövedelmi ötödbe tartozik, és a kormányzati lakhatási politika nem képes hatékonyan segíteni őket. A lakhatási politika céljai nem egyértelműek, és az intézkedések gyakran nem tudják elérni a lakhatási szegénységben élőket.
A lakhatási szegénység fő oka a lakhatási költségek növekedése és a jövedelmek stagnálása. A kormány jelenlegi intézkedései nem tudják megfordítani ezt a trendet, ezért a Habitat for Humanity Magyarország javaslatokat fogalmazott meg a lakhatási szegénység csökkentésére. A szervezet szerint az államnak fokozni kell a szociálisan célzott lakhatási kiadásokat, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik a lakhatási szegénységben élők jövedelmének növelését.
Az utóbbi években a kormány több lakhatási programot is indított, azonban ezek nem tudtak érdemben hozzájárulni a lakhatási szegénység csökkentéséhez. Az egyik legfontosabb probléma, hogy a kormányzati intézkedések nem eléggé célzottak a lakhatási szegénységben élőkre, hanem inkább a középosztályt célozzák meg. A lakhatási szegénység csökkentése érdekében szükség lenne a szociálisan célzott kiadások növelésére, illetve olyan programok elindítására, amelyek a lakhatási szegénységben élők jövedelmét növelik. A Habitat for Humanity Magyarország a jelentésében konkrétan is megfogalmazta ezeket a javaslatokat, és reméli, hogy a kormány azokat meg is fogja valósítani.
