1. Okostelefonokon megjelenő online reklámok révén kémprogramok követhetik a felhasználókat.
2. A mobilos hirdetési azonosító (MAID) elméletileg anonimizálja a felhasználókat, de a gyakorlatban visszaélésre adhat okot.
3. Az Atlas Data Privacy 20 ezer New Jersey-i rendvédelmi dolgozó nevében perelt be adatbróker cégeket a Daniel-törvényre hivatkozva, amely tiltja személyes adataik tárolását.
4. A Babel Street cég LocateX platformja MAID alapján követi a mobiltelefonokat, az adatokat adatbrókerektől és alkalmazásokból szerzi.
5. Több alkalmazás, például az AccuWeather, a Grindr és a MyFitnessPal is gyűjti és továbbadja a MAID-t és a helyadatokat.
6. Az Apple 2021-ben bevezetett egy funkciót, amivel a felhasználók megtilthatják az alkalmazások követését.
7. Az Android operációs rendszeren egyelőre nincs ilyen lehetőség.
8. Az EU-ban a GDPR védi a személyes adatokat, beleértve a helymeghatározó adatokat is.
9. A GDPR hatálya alá tartozik minden olyan cég, amely EU-s állampolgároknak nyújt szolgáltatást vagy viselkedésüket megfigyeli az EU területén.
10. A NAIH-nál jelenleg nincs panasz/megkeresés a mobilos reklámazonosítókkal kapcsolatban.
Forrás és véleménybefolyásoló szavak:
(telex.hu, Amerikai adatbrókerek a célkeresztben)
* “kémprogramok”: Negatív konnotációjú szó, ami a megfigyelés veszélyeit hangsúlyozza.
* “orwelli disztópia”: Negatív utalás egy totalitárius államra, ami fokozza az aggodalmat.
* “ijesztően”: Érzelmekre ható szó, ami a helyzet súlyosságát érzékelteti.
* “minimum vitatott etikai hátterű”: Negatív megítélést sugall az említett eszközökről.
* “vadnyugatibb”: Lesajnáló kifejezés, amivel az USA adatvédelmi szabályozását minősíti.
* “elítélhető viselkedésformát”: Erős kritika a cégek adatgyűjtési gyakorlatával szemben.
Részrehajlás: A cikk részrehajlónak mondható, mivel elsősorban a mobil reklámazonosítók negatív aspektusaira fókuszál, és kevésbé tér ki a lehetséges előnyökre vagy a technológia felelős használatára. A cikk kritikus a tech cégekkel, különösen az adatbróker cégekkel szemben.
