A 2026-os választást követően megduplázódott, 27%-ra nőtt a női képviselők aránya az Országgyűlésben
Az áprilisi választás után közel kétszeresére nőtt a női képviselők aránya a magyar parlamentben: a 2022-es 14 százalékról 27 százalékra. A változás fő oka, hogy a kétharmados többséget szerző Tisza frakciójában minden harmadik képviselő nő. A CEU Demokrácia Intézetének kutatói júliusi felmérésükben azt vizsgálták, hogyan látja a társadalom az új arányt, mit gondol a kvótákról, és hogyan ítéli meg a nők és a férfiak alkalmasságát válsághelyzetekben. A kutatók úgy értékelik, hogy a növekedéssel Magyarország jelentősen közelebb került a régió élmezőnyéhez.
Az Interparlamentáris Unió adatai szerint Magyarország már 2006-ban az utolsó volt a visegrádi országok között: akkor a képviselőknek nagyjából a tizede volt nő. Az arány 2010-ben, amikor a Fidesz került kormányra, kissé csökkent, és 2022-re is csak 14 százalékig emelkedett. A kutatók által összehasonlításra választott többi országban ezalatt jóval gyorsabban nőtt a nők aránya a törvényhozásban. Törökország például 5 százalékról indult, és 2023-ra elérte a 20 százalékot. Magyarország a csehek és a lengyelek szintjét most sem éri el, ugyanakkor megelőzi Romániát, Szlovákiát és Törökországot, ahol nagyjából 20 százalék a nők aránya.
